Menjen a gyermekem iskolába, vagy maradjon még egy évet? –kérdezik a szülők.

Jó, hogy már fel lehet tenni ezt a kérdést, van lehetőség ennek mérlegelésére!

Régebben a 6. életévüket betöltött gyerekeknek függetlenül attól, hogy hol tartott a fejlődésében mennie kellett iskolába. Az iskolai követelmények emelkedésével ez egyre több problémát okozott. A lassabban érő gyermekek már 1 osztályban kudarcokat éltek át, amely akár egész életüket végigkísérte.

Találkoztam nem egyszer olyan középiskolással, akinél az iskolai kudarcok hátterében éretlensége állt. Volt olyan, aki javaslatomra megismételte a középiskola 2 osztályát, s ma már mérnökként dolgozik. Mi volt a probléma? Hisz okos, értelmes gyerek volt, de kialakulatlan szabály-, feladattudat jellemezte. Az idegrendszer éretlensége miatt fáradékonyabb volt. Első osztályos korától a szülők állandó jelenlétét igényelte a tanulásnál. Feledékenységét, lassúságát büntették, egyre nehezebben teljesített. Viselkedésében a szülők megfogalmazása szerint is kisgyermekes volt. Az osztály megismétlésével nyert egy évet! Javult teljesítménye, sikerélménye volt, ami további teljesítményre ösztönözte!

Ismert tény, hogy a megismerő funkciók / figyelem, emlékezet, gondolkodás / fejlettségi szintje életkortól is függ. Ahogy nem egy időben kezdenek el a gyerekek járni / pl. nem mindenki jár 12 hónaposan/ úgy más területen sem egyenletes, egyforma a fejlődés. De ki mondja meg egy felnőttről, hogy hány éves korától jár? Így más területen való fejlődésbeli eltérés gyerekkorban nem feltétlenül jár együtt azzal, hogy az majd később probléma lesz.

Lehet, hogy gyermekük megfelelő ismertekkel rendelkeznek, jól számol, ismer már betűket, de még nem elég kitartó, szabályokat nehezen tart be, fáradékony, nincs még kötelességtudat. Így már az első hetek után kudarcokat élhet át az iskolában. Az iskolaérettség eldöntése a fenti problémák megelőzését szolgálja. Nagyon fontos, hogy a 6. életévüket betöltött gyerekek esetében ne ragaszkodjanak a szülők az iskola megkezdéséhez. Kérjék ki az óvónők véleményét, ha még bizonytalanok forduljanak szakemberhez.

Ez esetben nem „év vesztes” – ahogy emlegetik – hanem „nyertes” lesz a gyermekük!

Dr. Prevics Erzsébet

klinikus gyermekpszichológus

pszichoterapeuta