Lelki Egészség klub

Tudod-e, hogy mekkora?
Mármint az intelligencia-szinted? Az emberek többsége a magasságát, súlyát méregeti naponta, ha vizsgázik, a tudásszintjét értékelik a tanárok. A főnök is inkább a kreativitására kíváncsi, ha feladatot ad. Na, de hol marad az intelligencia? Te például tudod, hogy a te IQ-d mekkora?

Hogy mi az az intelligencia? Egy kissé ironikus megfogalmazás szerint az, amit az intelligenciatesztek mérnek. Nem a műveltséget, a tárgyi tudást, hanem a problémamegoldó gondolkodás hatékonyságát és rugalmasságát vizsgálják.

Az intelligenciateszt eredete
A huszadik század elején Alfred Binet állította össze az első intelligenciatesztet, eredetileg gyerekek értelmi képességének méréshez, mentális fejlettségi szintjük meghatározásához állított össze feladatokat. Kezdetben a pszichológusok közkedvelt felmérési módszere volt, ma már alig van olyan magazin, ahol ne kapna helyet, komoly vagy játékos formában.
Azt a laikusok is tudják, hogy az intelligencia egyfajta általános probémamegoldó képesség. A kérdés az, hogy miféle problémák megoldása hozható összefüggésbe az intelligenciával. Ezen a ponton már megoszlanak a vélemények. Vannak, akik csupán a racionális, logikai problémamegoldó képességet és a nyelvi képességeket, és akadnak, akik például a „hogyan ugorjunk le a műugró-toronyból tripla, csavart szaltóval úgy, hogy talpra érkezzünk?”- típusú problémák megoldási képességét is az intelligenciához tartozónak tekintik. Az általánosan használt intelligenciatesztek többnyire az első három faktort – a logikait, a térbelit és a nyelvit – méri.

A gének vagy a környezet alakítja?
Felmerült a kérdés, tudósok vitatkoztak rajta évekig, hogy vajon az intelligencia örökölhető-e, vagy inkább a környezeti tényezők által fejlődik, alakul. A két tényező súlyát ma nagyjából egyformának tekintik, hangsúlyozva, hogy a kettő nem választható el egymástól.
Az intelligenciaszint jellemzésére az intelligencia-hányados használatos: az IQ a mentális kor és a valós életkor százalékban kifejezett hányados: IQ = (mentális kor/életkor) x 100 /%/. Így a képlet alapján például egy 4 éves gyereknek, aki egy átlagos 6 éves gyermek szintjén teljesít szellemi feladatokat (ír, olvas, számol, beszél stb.) 150-es az IQ-ja. Egy 40 éves felnőttről ugyanakkor nyilván nem mondhatjuk el ugyanezt, ha szellemileg egy átlagos 60 éves szintjén áll, vagyis ez a képlet csak gyerekekre alkalmazható...

Művelt vagy intelligens?
A laikusok gyakran összekeverik a műveltséget az intelligenciával, sőt, még az intelligenciatesztek is sokszor tartalmaznak egyértelműen a műveltségre vonatkozó kérdéseket. Ez azért lehetséges, mert a két tulajdonság legtöbbször együtt jár, mégsem ugyanaz. Az intelligens ember általában művelt, mert nagyobb az információ-feldolgozási kapacitása, gyorsabb gondolkodása miatt nyitottabb az információra. A művelt ember intelligenciája viszont nem feltétlenül nagyon magas. Ugyancsak egyirányú az intelligencia kapcsolata a kreatívitásssal. A magas kreativitásnak feltétele ugyan a legalább átlagos intelligencia, más kapcsolat azonban nincs köztük.
Nem árt tudni, hogy az intelligencia nem változik az öregedéssel, annak ellenére sem, hogy abszolút értékben értelmi képességünk harmincéves kor után szüntelenül romlik. Vagyis aki ad magára, az nemcsak a szobamérleget veszi elő sűrűn, és nemcsak a derékbőségét ellenőrzi, hanem tesztekkel is felméri, hogyan is áll éppen.

A mensa egy olyan klub, ahová...
A Magyarországi szervezete, a Mensa HungarIQa Egyesület. Jelmondata: A legszínesebb szürkeállomány, azért választották ezt, mert ezzel is ki akarják fejezni: tagjai különböző egyéniségek, a szervezet arculatának színesítéséhez mindenki a maga módján járul hozzá. Ebbe a klubba csak felvételivel lehet bekerülni, itt nem számít a tagok származása, bőrszíne, vallása, világnézete, vagyona, vagy kapcsolati tőkéje. Itt egy dolog számít: az intelligencia.

Címkék: