Otthonod a „béke szigetévé” teheted!

A szeretteinkkel való együttélés elkerülhetetlenül konfliktusokkal jár együtt. A mindennapi stressz, a kisebb nézeteltérések, és a családtagok személyiségének a különbözősége könnyen vitákhoz vezethet. Különböző célok, vágyak vezérelhetik a családtagokat, eltérő igények, szokások jellemezhetik őket. Több generáció együttélésének (nagyszülők, serdülőkorú gyerekek) számtalan előnye mellett megvannak a maga hátrányai is, ami szintén konfliktusok forrása lehet.

Miért létezhetnek mégis olyan családok, amelyekben nem jelennek meg konfliktusok? Előfordul, ám viszonylag ritkán. Például, ha egy erőskezű vezéregyéniség koordinálja a család mindennapjait, és a többi családtag alárendelt szerepet tölt be, és egyéni véleményét megtartja magának, hogy azzal ne zavarja meg a megszokott családi egyensúlyt. A családtagok egymáshoz való túlzott mértékű alkalmazkodása hosszú távon előnytelen jelenség. Senki sem szeretne olyan életet élni, melyben mások hozzák meg nélküle a fontos döntéseket.

Ettől még természetesen adhatunk egymásnak tanácsokat. Sokszor jól jön a tapasztaltabb személyek útmutatása, de jobb ezzel óvatosan bánni. A konfliktusok egy részének az áll a hátterében, hogy beleszól az életembe a másik. Meg akarja mondani, hogy nekem mi lesz jó. Jóformán az emberrel vele születik az empátia, ezért bármikor könnyedén képesek vagyunk magunkat beleélni mások helyzetébe, és általában tudjuk, hogy mi mit tennénk az ő helyükben. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a mi variációnk oldja meg a másik problémáját. Lehet, hogy a megoldásunk a másik ember számára is jó ötletnek tűnik, de arra is nagy az esély, hogy az ő élethelyzetéhez, személyiségéhez nem passzol a mi megoldásunk. Valódi segítséget akkor tudunk nyújtani, ha elfogadjuk, hogy másoknak joguk van a saját útjukat járva meghozni a döntéseiket. Ha valaki szabadon dönthet és kiválaszthatja azt a megoldást, amit legoptimálisabbnak tart, - és családtagjai legyenek bár eltérő véleményen, mégis elfogadják a döntését és támogatják őt annak megvalósításában - biztosan jobban fogja magát érezni a saját bőrében és a család tagjaként egyaránt.

A támogató, elfogadó légkörrel jellemezhető családokban is sok súrlódás lehet jelen a családtagok között. A vita az eltérő vélemények egyenes következménye, így természetes, hogy időnként megjelenik. A kapcsolat és a másik fél iránti érdeklődés teljes hiánya állhat a háttérben abban a családban, ahol már sosem veszekednek az együtt élők. A túlságosan heves viták azonban megmérgezik a családi életet. Kellemetlenné teszik az együttélést éppen azokkal a személyekkel, akik a legközelebb állnak (vagy kellene, hogy álljanak) hozzánk.

Igaz, hogy a konfliktuskezelés megkönnyítésére biztos recept nincs, ám néhány apró változtatás is melegebb légkört varázsolhat, tompíthatja a viták élét. A jó hírem az, hogy Te, kedves olvasó nem állsz eszköztelenül a családi viszály mérsékléséért folytatott küzdelemben. Mindig kettőn áll a vásár, még akkor is, ha meggyőződésed, hogy a másik fél kezdeményezi a veszekedéseket. Sokféle eszközhöz nyúlhatsz, hogy elejét vedd a helyzet elmérgesedésének.

Az alábbi konfliktuskezelési technikák bevetését bátran kipróbálhatod saját otthonodban.

Íme néhány praktika:

1. Gondold át, hogy mi az amit teszel, vagy mondasz, amivel a másikat biztosan kihozod a sodrából! Ha lehetséges kerüld el ezeket a helyzeteket, vagy reagálj más módon! A tíz év alatti gyerekek a mesterei egymás hergelésének. Pontosan tudják, hogy hol van a testvérük gyenge pontja, ezért oda szúrnak. Vannak akik felnőttkorukban is ugratják a környezetükben élőket. Te ne tedd ezt, mert feleslegesen szórnál tüskéket szeretteid lelkébe! Ha Téged ugratnak reagálj teljes közönnyel, ne sértődj meg és ne állj bosszút! Közömbösséged rövid idő alatt leszereli az áskálódót.

2. Higgadtan vitázz! Az észérvek, és ne az agresszió kifejezése kapjon főszerepet!

3. Szeretteiddel beszéljétek meg nyíltan a problémáitokat! Együtt kitalálhattok mindkettőtök számára elfogadható megoldást. Így megspórolhatjátok mindazt az energiát, melyet korábban felemésztett a veszekedés. A sok jó beszélgetés nem hagyja, hogy elidegenedjetek egymástól, vagy felhalmozzátok a feszültséget. Érzéseid, véleményed, vágyaid vállald nyíltan! Cserébe hallgassd meg szeretteid véleményét is! Ne akarjátok egymást mindenáron meggyőzni az igazatokról! Mi értelme lenne? Nincs két egyforma ember. Mindenkinek joga van a különvéleményhez.

4. Tiszteld családtagjaidnak a döntéseit és várd el tőlük saját döntéseinek a tiszteletben tartását! Ezáltal támogatást, együttérzést, melegséget árasztó hellyé tehető az otthon.

5. Ha hibázol ismerd el és kérj bocsánatot! Fordított helyzetben legyél megbocsátó! Nincs értelme elmélyíteni a konfliktust azáltal, hogy halogatod a megbocsátást.

A „béke szigete” nem jelenti a viták teljes hiányát, azonban olyan otthont jelent, ahol minden családtag jól érezheti magát és álarcait levetve önmaga lehet. Olyan fészek, melyben öröm felnőni, kiteljesedni és megöregedni. Azt kívánom Neked, és kedves családodnak, hogy legyen részetek ebben az élményben!

Imre Katalin

pszichológus